A 3. országbeli munkavállalók foglalkoztatása két éve nyújt segítséget a cégek munkaerő problémáinak megoldására. Adott esetben egy cég működését mentheti meg, ahogy erről Sarkadyné Pápai Beatrix, a Mosonmagyaróváron lévő kirendeltségünk vezetője beszélt a Kékgalléros HR kihívások 3.0 konferencián,2019. 09. 26-án.
Amiről nem beszélnek a számok a 3. országbeli munkavállalóknál
A 3. országbeli munkavállalók foglalkoztatása két éve nyújt segítséget a cégek munkaerő problémáinak megoldására. Adott esetben egy cég működését mentheti meg, ahogy erről Sarkadyné Pápai Beatrix, a Mosonmagyaróváron lévő kirendeltségünk vezetője beszélt a Kékgalléros HR kihívások 3.0 konferencián,2019. 09. 26-án.
Beszéljünk a számok mögött rejlő emberi oldalról is! Ez azért fontos, mert azok a munkatársak, akik naponta kapcsolatban vannak a munkavállalókkal, sokszor szívszorító élethelyzetekről mesélnek. Ebben a pozícióban csak a szociálisan érzékenyek tudnak igazán „szót érteni” a hazájuktól távollévő dolgozókkal. Át kell érezniük az ő élethelyzetüket, motivációikat, különbözőségeiket. Elmondhatjuk, hogy csak ezzel az empátiával, maximális segítő szándékkal tudunk együttműködni velük.
De nézzük meg, hogy a hazánkba érkező szerb vagy ukrán embert - aki sok esetben a nyelvünket sem beszéli-, milyen nehézségeken kell átsegíteni.
Mire megérkeznek az általunk biztosított busszal, már túl vannak a hazájukban egy teszten, ami alapján az adott cég fogadja őket. Idegen ország, idegen nyelv! Koordinátor nélkül – főleg az elején – nem is tudnak boldogulni. A koordinátor a magyar nyelvet és az ő nyelvüket is jól beszéli, az első pillanattól kezdve velük van, rendelkezésükre áll, így nagy bizalommal vannak iránta. Elkíséri őket a szállásra, megmutatja a várost, segít az ügyeik intézésében. Ha orvoshoz kell menni, velük megy koordinátoruk és tolmácsol, legyen az körzeti orvos vagy fogorvos. Természetesen van, aki hamarabb kimerészkedik önállóan is a városba.
A határon túlról érkező munkavállalók között van, aki általános iskolai végzettséggel dolgozik operátorként, de van, aki ugyanezt a munkát diplomával vállalja. Azok, akik a magyar nyelvet hamar megtanulják vagy felelevenítik, ők kvalifikáltabb pozícióban is megállják a helyüket.
Azt tudjuk, hogy ők miért jönnek, egy jobb élet megteremtésének a reményében, sokuk meg is találja a számítását. Természetesen van, aki nem bírja a családja nélkül és hazamegy. Hazautazás a távolság miatt kéthavonta lehetséges, akkor azonban több napra is. A vallásuk miatt az ünnepeik máskor vannak, mint nálunk, de ezekre mindig hazamehetnek. Egy nem egyedi eset szemlélteti igazán, hogy ők miért jöttek. Pénzt keresni! Az eset a következő: A túlórákkal ledolgozott hónapot követően a külföldi dolgozó rendjén megkapta jól megérdemelt, nem kevés jövedelmét, majd pár napra rá bérelőlegért jelentkezett. Mikor rákérdeztünk, hogy mi lett a fizetésével, elmondta, hogy mindet hazaküldte a családjának, hogy otthon boldogulni tudjanak, a gyerekek tanulhassanak. Ő pedig meghúzva magát, a kevéske pénzt osztotta be, és örült, hogy támogatni tudja a családját.
Munkahelyi beilleszkedésük nagyban függ attól, hogy az adott cég miként kommunikálja a magyar munkavállalóival az ő foglalkoztatásukat. Ha egyértelműen, tisztán elmondják, hogy a külföldi munkavállalók érkezésével lehetséges, hogy a cég zökkenőmentesen működjön, és az ő munkahelyük is ettől biztosabb, akkor elejét veszik az ellentétnek.
Ha megértik, hogy ők, a magyar munkavállalók így megtehetik azt, hogyha nem akarnak túlórázni, akkor hazamehetnek családjukhoz, a gyermekeikhez, akkor feloldható vagy ki sem alakul a feszültség. Ha belegondolnak, hogy ők a munka végeztével gyermekeiket megölelhetik, ott lehetnek a nevelésénél, addig egy szerb vagy ukrán kollégái ezt kéthavonta tehetik meg, egyből nem irigylik a plusz juttatásokat.
Ha további kérdése van felénk, keresse kollégáinkat országos elérhetőségeinken, illetve a témában kérdezze vezető kollégánkat Sarkadyné Pápai Beatrixet, aki készséggel válaszol.
E-mail cím: papai.beatrix@pannonwork.hu